Üzlet a politika felett: Visegrádi tanulságok Grúziának (nézze meg vagy olvassa el)

2026.03.23. (Caucasian Journal). A Visegrád Leckék Grúziának sorozat harmadik webinárja, melynek címe „Üzlet a politika mögött”, feltárta, hogy a Visegrádi Csoporton belüli gazdasági együttműködés mennyire képes túlélni a politikai feszültségeket, és milyen tanulságokat hordozhat ez Grúzia számára.
 magyarul: A magyar változat itt.
Az elsőként szeretné megtekinteni exkluzív interjúinkat, kérjük, iratkozzon fel itt a YouTube-csatornánkra

A beszélgetés összefoglalója, amely összegzi a gazdaság, pénzügy és regionális politika szakértőinek véleményét, a strukturális alapokat vizsgálta a közép-európai gazdasági függőségben – az EU-s keretektől és a határokon átnyúló együttműködéstől a multinacionális vállalatok és pénzintézetek szerepéig, mint stabilizáló erők. 
Bár kiemelik az EU-alapú integráció erősségeit és korlátait, a beszélgetők a növekvő állami beavatkozás szerepét, a gyenge jogállamiság kockázatait, valamint a fenntartható beruházások feltételeit is érintették. 
A beszélgetés végül a grúz kontextusra terelődött, hangsúlyozva, hogy a tartós gazdasági együttműködés nemcsak a külső befektetésektől függ, hanem alapvetően az intézményi stabilitástól, a demokratikus kormányzástól és a hiteles jogi keretektől.
A webinár teljes szöveges változata alább olvasható:ÜZLET A POLITIKA MÖGÖTT
Alexander KAFFKA, a Caucasian Journal főszerkesztője: Első webinárunkon megvizsgáltuk, hogyan őrizte meg a Visegrádi Csoport a gyakorlati együttműködést politikai nézeteltérések ellenére, a második alkalommal pedig azt, hogyan működhet az akadémiai, tudományos és környezeti együttműködés. Ma pedig talán a legpraktikusabb dimenzióhoz, az üzlethez és gazdasági együttműködéshez fordulunk.
Engedje meg, hogy az első kérdéshez forduljak. Van-e gazdasági ragasztó a Visegrádi Csoportban? Milyen konkrét strukturális tényezők védik a gazdasági együttműködést a politikai zavaroktól? Az EU egységes piac tagsága automatikus stabilizáló keretként működik?
TÚRY Gábor: A nevem Tury Gábor, a Budapesti Világgazdasági Intézet kutatója vagyok. Először is szeretném megköszönni a meghívást, és nagyon örülök, hogy itt lehetek. Csak egy megjegyzés az első vagy a második kérdéshez.
Az EU-s forrásokról, nem mondhatjuk, hogy Magyarország esetében a közös EU-piac vagy az EU-s források és fejlesztési programok minimalizálják a politikai kockázatot, mert Magyarországon a jogállamiság problémát jelent. Tanulmányok kimutatták, hogy Magyarországon az EU-s finanszírozású projektek gyakran túlárazottak, és a kormány és üzleti kapcsolatait erősítik, ami a kormányzó pártot támogatja.
Ha van „gazdasági ragasztó” a bankolásban, akkor azok biztosan osztrák bankok. Láthatjuk, hogy osztrák bankok jelen vannak mind a négy Visegrádi országban.
De három határon átnyúló együttműködés van Magyarország és Horvátország, Magyarország és Szerbia (amelyik ország pályázóként szerepel), valamint Magyarország és Ausztria között. Ez a határon átnyúló együttműködés és az EU-s finanszírozású közös projektek nagyon jó alapot teremtenek nem két ország, hanem két régió közötti együttműködéshez, amelyek hagyományosan jó kapcsolatokkal rendelkeztek 1945 előtt és az 1990-es évek óta.  Tehát ez az EU-s forrásoknak vannak előnyei és hátrányai is. PIROSKA Dóra: Egyetemi docens vagyok a Közép-európai Egyetemen Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékén. Köszönöm a meghívást. A bankolás és pénzügy szakértője vagyok. Szeretnék néhány meglátást megosztani a visegrádi országokról ebben a témában.
A kérdésed a „gazdasági ragasztóról” szól. Ha van „gazdasági ragasztó” a bankolásban, akkor azok biztosan osztrák bankok. Láthatjuk, hogy osztrák bankok jelen vannak mind a négy Visegrádi országban.
És az osztrák szabályozó is nagyon aktív mind az információgyűjtésben, mind a fantasztikus, nagyon értékes gazdasági kutatások nyújtásában a Visegrádi országokról, valamint a Visegrádi banki képviselők számára fórumot biztosít az Osztrák Nemzeti Bankban. Ez mindenképpen érdemes figyelembe venni, amikor a Visegrádi országok közötti gazdasági együttműködésről beszélünk – hogy ez nem feltétlenül politikusok vagy politikai irányítás kérdése, hanem inkább üzleti alapú együttműködés. A Visegrádi országok gazdasági struktúrája, a FDI-vezérelt növekedési modell az elmúlt években nem változott sokat. De ami változott, az az aktívabb állami szerepvállalás.
Mind a négy ország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, és leginkább Magyarország, olyan politikai beavatkozásokat hozott a bankrendszerbe, amelyek elsősorban a banki beruházások helyi vállalkozások felé irányítását segítik. Ezek néha hatékonyabbak, néha kevésbé.
A magyar esetet határozottan jellemzi a jogállamiság megsértése és nyílt korrupció. De ez mégis növeli ezeket az országokat a gazdaságban való állami beavatkozás mértékében. Ennek az állami beavatkozásnak az oka egy másik ragasztó, ami természetesen összeköti ezeket az országokat – az EU-tagság, valamint a Bizottság különböző reformkísérletei a tőkepiacok integrációjában, és a megtakarítási és befektetési unió – az utolsó próbálkozás a Bizottságtól, hogy növelje a beruházásokat európai gazdaságokba. Ami összeköti a V4-eket ezzel az EU-kezdeményezéssel, az az, hogy ez teljesen félre van értelmezve, nem igazodik a Visegrádi országok igényeihez.
A Visegrádi országok tőkepiacai fejletlenek, kicsik. A helyi vállalatok ezekben az országokban aprók, kis- és középvállalkozások. Az Európai Bizottság azon kísérlete, hogy a tőkepiacokon keresztül növelje a beruházásokat a kicsi vállalkozók felé, nem vezet sehova. Tehát az állami beavatkozás növekedése a Visegrádi országokban a banki és pénzügyi szektorban határozottan összefügg a „méretre szabott EU-politika” kudarcával.
 AK: Köszönöm. Nagyon érdekes volt.
Gogolashvili Kakha:  Természetesen ahhoz, hogy mélyebben belemenjünk ebbe a kérdésbe, szakértőnek kell lenned a Visegrádi országokban. De szerintem határozottan befolyásolja a politikai kapcsolatok szintje a V4-ek között, és a Visegrádi országok és más EU-tagállamok között is, hogy működik a belső piac.
Elsősorban a politikai szintű nézeteltérések vagy konfliktusok lassíthatják az EU döntéshozatalát. Ez lehet a szabályozások elfogadása? Nemcsak a árupiacokról van szó, hanem a munkaerőpiaci kérdésekről, migrációról, amelyek szintén hatással vannak az EU belső piacának működésére. Sok más téma is befolyásolja az EU belső piac működését. AK: Tudom, hogy a grúz banki szektor is képviselteti magát egyik résztvevőnk által.
Nikoloz SHURGAIA:  Azt kérdezed, én vagy más vagyok itt? Én most egy volt bankár vagyok. Az elmúlt két évben nem foglalkoztam banki tevékenységgel, inkább a rezsim elleni ellenállásra összpontosítok Grúziában.
Gyakran, ahogy észreveszem, a szomszédok közötti együttműködések nehézségekbe ütköznek, talán előítéletek vagy történelmi kérdések miatt. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan találnak ezek a négy ország pozitív utakat, és hogyan építenek hidakat egymás között.
AK: Az üzlet mint stabilizáló tényező. Amikor a politikai retorika konfrontatívvá válik, hogyan reagál a magánszektor? A kamarák, ipari szövetségek vagy nagy befektetők aktívan dolgoztak-e a regionális együttműködés fenntartásán? Csak pragmatikus a V4-ben az üzlet, vagy néha moderáló erőként is működik?
TÚRY Gábor:  Hangsúlyozni kell, hogy a V4-en belüli üzleti vagy kereskedelmi fő szereplői német vállalatok, amelyek mint gazdasági központ és beruházási forrás működnek a régió számára, ahogy Piroska említette.
A V4-en belüli kereskedelem erősen összekapcsolt gyártási bázison alapul, különösen az autóipar és a gépipar területén. Mint magyar vagy más V4-es országok vállalkozásai, részei vagyunk a Volkswagen leányvállalatok vagy BMW, Mercedes leányvállalatok közötti belső kereskedelemnek. De a legfontosabb kapcsolat az autóiparban a Volkswagen-csoport, amelynek több leányvállalata van az országokban, és nemcsak a belső vállalati kereskedelem, hanem a nemzetközi ellátási láncok vagy értékláncok, amelyek nagyon fontosak ezeknek az országoknak.
És a Kereskedelmi Kamarával kapcsolatban tudom, hogy a lengyel-magyar Kereskedelmi Kamara nagyon aktívan részt vesz a magyar és külföldi vállalatok közötti kapcsolatokban a régióban, vagy a lengyel és magyar vállalatok között, és sok konferencia és gondolkodó műhely van, amelyek nemcsak az üzleti szektort, hanem az akadémiai szektort is bevonják.
Tehát, ahogy Piroska doktor is említette, a multinacionális vállalatok, nemcsak a banki szektor, hanem az autóipar és a gépipar is, nagyon fontos szerepet töltenek be, gazdasági szempontból összekötve ezeket a V4 országokat. Nem tudom, hogy vannak-e példák arra, hogy politikai szinten is befolyásuk lenne.
Szóval szerintem ez két szint: politikai és gazdasági. A gazdasági szint nagyon jól működik, de problémáink vannak a politikai szinten.
Egy másik kérdés, hogy az 1990-es évek után a nyugati fókusz – kereskedelmi kapcsolatok, üzleti kapcsolatok az EU-s cégekkel. Az EU-csatlakozás után a fő fókusz a nyugati kapcsolatokon volt. Nem foglalkozunk a belső kapcsolatokkal, például az úthálózatokkal és vasúti összeköttetésekkel, de tudom, hogy ez egy következő kérdés – melyek a fő tényezők, amelyek erősebbé teszik ezeket a kapcsolatokat.
 AK:Figyelembe véve a grúz nézőpontot a beszélgetésünkről, tegyük fel, ha régiónkban erőteljesen jelen lennének az osztrák bankok, vagy erőteljesen jelen lenne a BMW vagy a Mercedes-Benz, szerinted ez stabilizáló erőként működne politikai instabilitás idején, vagy inkább a szuverenitás veszélyének tekintenéd?
Gogolashvili Kakha:  Ez az én véleményem, hogy nincs szuverenitás veszélyben, de sajnos politikusaink, valójában a retorikájuk valahogy ezt a benyomást kelti, hogy a nyugati beavatkozás, legyen az gazdasági vagy politikai befolyás, valahogy káros lehet a grúz szuverenitásra, pedig valójában nem így van. De attól tartok, hogy bizonyos grúz pénzügyi szereplők érdekei is támogatják ezt a retorikát, hogy kevésbé támogassák a teljes nyitást a nemzetközi piacok felé.
Dóra PIROSKA: Röviden tudok reagálni. Tehát kérdezted, mi történik, hogyan viselkednek a cégek, amikor a retorika konfrontatívvá válik.
Magyarországon, amikor az Orbán-kormány 2010-ben hatalomra került, az a politika, amit „pénzügyi nacionalizmusnak” nevezünk, aktív próbálkozás volt, különböző politikai területeken, hogy szabályozzák a külföldi tulajdonban lévő bankokat úgy, hogy azok profitját a lakosság nagyobb részének oszthassák szét. Ez közvetlenül a globális pénzügyi válság után történt, és a bankok profitáltak a válság kialakulásából, és a válság után a magyar bankok, amelyek külföldi tulajdonban vannak, nem voltak nagyon súlyosan érintettek.
Így bizonyos értelemben volt jogalapja és legitimitása Orbán kormányának beavatkozásának. Azonban a bankok ellenálltak, és az IMF-hez és a Világbankhoz fordultak a kormány pénzügyi nacionalista politikái ellen.
Ez nagyjából 2015-ig tartott, amikor hirtelen az Erste Bank beleegyezett, hogy a kormány megvásárolja a bank részvényeit. Ez 15%-os állami tulajdonba került. Ezután láttuk, hogy a külföldi tulajdonban lévő bankok és az „pénzügyi nacionalista” Orbán-kormány között enyhülés alakult ki, és a COVID-19 válság óta látható, hogy a banki szektort politikai célokra használják, beleértve a külföldi tulajdonban lévő bankokat is. Mit jelent ez az eszközösítés? Nos, azt, hogy Orbán kormányának politikái, amelyek a családokat vagy a lakáspiacot támogatják, a bankhitelek útján haladnak, szemben a közvetlen támogatásokkal a polgároknak.
Orbán kormánya egyre inkább a bankokat és a támogatott banki hiteleket használja politikai céljai eléréséhez, és ezek a politikák a külföldi bankokat is profitálják. Szívesen működnek együtt a kormánnyal politikai céljai végrehajtásában. Ez egyfajta fordulat, ahogy a konfrontációból az eszköz szerepévé váltak.
DONDUA Dávid:  Szia, egy volt grúz diplomata vagyok, jelenleg még diplomata, de nemzetközi pozícióban Bécsben, Ausztriában. Azonban itt vagyok az EU Tudatossági Központ elnökeként, egy brüsszeli központú gondolkodó központban, amely az európai integrációval, a demokratikus ellenálló képességgel és a hibrid fenyegetések elleni küzdelemmel foglalkozik Kelet-Európában és a Dél-Kaukázusban. Szeretnék röviden reagálni az utolsó kérdésedre, Alexander.
Az a kérdés, amit felvetettél, hogy az osztrák vagy más elismert nemzetközi európai bankok jelenléte Grúziában stabilizáló tényező lenne-e az ország számára. Az általános válasz határozott igen, és természetesen nincs veszélyben az ország szuverenitása.
De először is nem így működik, hogy ha nemzetközi bankok vagy nemzetközi befektetők jönnek az országba, akkor garantálják a stabilitást. Ez fordítva működik. Először politikai stabilitásra, intézményi stabilitásra van szükség az országban. Ez magában vonzza a bankokat és más befektetőket.

A stabil intézmények gazdaságokat teremtenek, nem fordítva. A stabilitás biztosításához politikai depolarizációra van szükség.

A bankok tolerálják a politikai vitákat, de amit nem tűrnek, az a jogi bizonytalanság, és ez a legfőbb problémánk. Itt a legfontosabb bizalomépítő intézkedés Grúzia számára a hiteles jogállamisági garanciák lesznek, különösen az önálló bíróságok, az arbitráció, a tulajdonjogok és a szabályozási stabilitás terén. Sokszor hallottuk vezetőktől, nemcsak országunkban, hanem más országokban is, hogy ebben a kihívásokkal teli időszakban a gazdasági együttműködésre kell összpontosítani, és a gazdasági jólét révén biztosítani a stabilitást az országon belül.
De a stabil intézmények gazdaságokat teremtenek, nem fordítva. Szükség van politikai depolarizációra a stabilitás biztosításához, majd osztrák vagy más bankokat kell bevonni az országba.
AK:  Következő kérdéseink mind a grúz nézőpontot érintik. Először is, a feltételek kérdése. Milyen minimális intézményi vagy szabályozási stabilitás szükséges ahhoz, hogy a „politika feletti üzlet” működhessen? Mi a legfontosabb és egyben legelső bizalomépítő intézkedés, amit Grúzia biztosítani kell, hogy megakadályozza a tőke kivonását és az agyelszívást?
TÚRY Gábor:   A kivándorlás és a tőke kivonásának megelőzése érdekében jó példáink vannak. Finnország és Észtország például az oktatásba és a kutatás-fejlesztésbe fektet.
Gazdasági fejlődésük alapja nem kiterjesztett, hanem intenzív volt. Ez Magyarország és Közép-Európa problémája, az ún. „középosztálycsapda”. Az elmúlt 10-15 évben gazdaságunk kiterjesztő módon fejlődött, növeltük a foglalkoztatottságot és a külföldi vállalatok számát, különösen az autóiparban.
Az akkumulátorgyártás rossz példa arra, hogyan nem szabad növelni a külföldi közvetlen beruházásokat. Tudjuk, hogy ez csak egy rossz helyzet az európai autóiparban, de a jövőben jobb számokat fogunk látni. De a hangsúlyt az oktatásra kell helyezni, nemcsak az egyetemi szinten, hanem az általános iskolában is.
Nagyon rossz PISA-eredményeink vannak. Látnod kell, mely országok rendelkeznek a legjobb PISA-eredményekkel. Ez egy nemzetközi összehasonlítás az országok között.
Jó példák vannak Finnországban és Észtországban. Új nemzetközi márkák ezek. Meg kell nézni, hogy a következő 10-15 évben lesz-e magyar startup, amely globálissá válhat.
Követni kell minket, és követni kell Finnországot és Észtországot, amelyek jó példák, és meg kell érteni, mi a probléma Magyarországon. A kivándorlásról és a magas hozzáadott értékű gyártási tevékenységekről kell gondolkodnunk.
AK:Szeretnék még néhány kérdést feltenni. Segíthet-e a gazdasági pragmatizmus Magyarországon a nemzeti kohézió újjáépítésében? Csökkentheti-e a határokon átnyúló üzleti siker a polarizációt?
Ajánlanám, hogy hozzanak létre demokratikus csatornákat, amelyek révén a gazdasági növekedés vesztesei előreléphetnek panaszaikkal, és demokratikus megoldásokat találhatnak ezekre a problémákra.
Ez egy nagyon fontos tanulság Magyarországról, mert az 1990-es évek gyors gazdasági növekedése sok vesztest teremtett. A liberális politikai környezetben pedig nagyon kevés, sőt, egyáltalán nem voltak csatornák, amelyek ezeket a panaszokat át lehetett volna vezetni, és ezeket a szélsőjobbra vezette. Annak érdekében, hogy elkerüljük a populista és szélsőjobboldali pártok megerősödését, javaslom, hogy építsenek ki visszacsatolási csatornákat azok számára, akik a gazdasági növekedés vesztesei lesznek.
SIMECKOVA Marta: Bratislavából vagyok. Szlovákia egy példája volt annak, hogy az 1990-es években, miután csatlakoztunk az EU-hoz, egy volt gazdasági tigris volt. Majd fokozatos hanyatlás következett. Ma egy hatalmas agyelszívással küzdő ország, különösen a fiatal sportolók, akik folyamatosan elhagyják Szlovákiát évek óta.
A kérdés az, hogy amikor egy kormány dinamikája inkább az önvédelmen van, mekkora az esély arra, hogy a gazdaság tovább tud-e működni?
Gogolashvili Kakha: Próbálok reagálni. Mindig is biztosak voltunk abban, hogy a demokratikus kormányzásnak sokkal több lehetősége van a fejlődésre. Ez alapot ad a társadalom és a gazdaság gyorsabb és jobb fejlődéséhez, elsősorban.
Most látjuk, hogy sok autoriter rendszer emelkedik. Eddig elértünk egy bizonyos egyensúlyi szintet. Képesek gyors gazdasági növekedést biztosítani. Ezért érdemes lehet újraértékelni ezt a kérdést. Ha az autoriter rendszerek vagy vezetők hosszú távon gondolkodnak, akkor azok is lehetőséget adnak a gazdasági bővülésre.
Ez egy nagyon vitatható kérdés – vajon a demokrácia gazdasági szempontból versenyképesebb-e, mint bármely más rendszer.
AK:Szeretnék egy utolsó kérdést feltenni. Melyik a legfontosabb gazdasági tanulság, amit Grúzia levonhat a Visegrádi tapasztalatokból?
TÚRY Gábor: Úgy gondolom, hogy nemcsak a nyugati irányra, az export növelésére kellene összpontosítani, hanem inkább a határokon átnyúló kapcsolatokra és a regionális kereskedelemre. Ha versenyképes vállalatokat akarunk, amelyek sikeresek lehetnek a nyugati piacokon, először meg kell nézni, mennyire versenyképesek a határ menti országokban. Úgy vélem, a gazdasági együttműködés szintje nem mindig áll összhangban a politikai kapcsolatok szintjével.
Dóra PIROSKA: Köszönöm. Csak nagyon röviden, azt javasolnám, hogy ne csak a gazdasági növekedésre összpontosítsanak, hanem hozzanak létre demokratikus csatornákat, amelyek révén a gazdasági növekedés vesztesei előreléphetnek panaszaikkal, és demokratikus megoldásokat találhatnak ezekre a problémákra.
Ez egy nagyon fontos tanulság, különösen Magyarországról, mert az 1990-es évek gyors gazdasági növekedése sok vesztest teremtett. A liberális politikai környezetben pedig nagyon kevés, sőt, egyáltalán nem voltak csatornák, amelyek ezeket a panaszokat át lehetett volna vezetni, és ezeket a szélsőjobbra vezette. Annak érdekében, hogy elkerüljük a populista és szélsőjobboldali pártok megerősödését, mindenképpen javaslom, hogy építsenek ki visszacsatolási csatornákat azok számára, akik a gazdasági növekedés vesztesei lesznek.
AK: Szeretném hozzátenni, hogy szerintem ez rendkívül hasznos volt. Köszönöm mindenkinek a részvételt, és meghívom Önöket a következő eseményünkre. Nagyon köszönöm.

A résztvevőkről:
• Ladislav CABADA, Politikai Tudományok és Cseh Történet professzora, a Prágai Metropolitain Egyetem kutatási, minőség- és fejlesztési helyettes rektora, Csehország 

• Spasimir DOMARADZKI, Avarság Professzora, Varsói Egyetem

• Dávid DONDUA, volt grúz NATO, OSCE, Görögország, Szerbia nagykövete, washingtoni helyettes küldött, az EPLO állandó képviselője az IACA-nál, az EU Tudatossági Központ igazgatója

• Vít HLOUŠEK, Politikai Tudományok Professzora, a Prágai Metropolitain Egyetem

• JAKUBOWSKA Magda, alelnök és működési igazgató, a Res Publica Alapítvány

• LACINA Lubor, Jean Monnet Chair az Európai Gazdasági Tanulmányokban, a Mendel Európai Központ, Mendel Egyetem, Brno

• MARGVELASHVILI Murman, igazgató, a World Experience for Georgia, professzor és igazgató, az Energia és Fenntarthatóság Intézet, Ilia Állami Egyetem

• MARUSIAK Juraj, Politikai Tudományok Intézete, Szlovák Tudományos Akadémia

• MIŠÍK Matúš, egyetemi docens, a Közép-európai Egyetem Politikai Tudományok Tanszéke

• PIROSKA Dóra, egyetemi docens, a Közép-európai Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszéke

• ROGINER-HOFMEISTER Oszkár, a Globális Európa Program vezetője, az EUROPEUM Európai Politikai Intézet

• SHURGAIA Nikoloz, menedzsment tanácsadó; a Sadagi elnöke; korábbi vezérigazgató, a Pasha Bank Georgia

• SIMECKOVA Marta, az Občianske združenie Projekt Fórum elnöke, alapító, az Amnesty International Szlovákia

• TÚRY Gábor, kutató, az ELTE CERS, a Világgazdasági Intézet

magyarul: Olvassa el a grúz szöveget vagy nézze meg a grúz feliratos videót itt.  

Szívesen követi a Caucasian Journal oldalát:

GoogleNews  |  X  |  Facebook  |  WhatsApp  |   Telegram  |  Medium  |  LinkedIn  |  YouTube  |  RSS