Magyarország döntő választásainak hangja: a fiatalok – és egy általuk épített médium

„Három hónap alatt többet fejlesztettünk, mint az előző három évben,” mondja Szonja Kaucsek, aki a vizuális tervezésért felelős. A belső kommunikáció Discordra költözött, míg stúdiójuk/központjuk közösségi térként szolgálhat, helyettesítve az iskolai osztálytermeket, parkokat és kávézókat. A CEO (Kenyeres Kristóf) és a főszerkesztő (Weiner Dániel) alapító szerepei mellett új pozíciókat vezettek be, például: helyettes főszerkesztő (Rostás Ármin Jézi), politikai szerkesztő (Karácsony Miska), kulturális szerkesztő (Böröcz Vilma), és a tervezés vezetője (Kaucsek Szonja).

„Sokkal komolyabb, felnőttesebb dolgokat,” mondja Zalavári Lőrinc, aki a Balzac-nál riporterként dolgozik, a váltásról. „Az év vége óta bevezettünk egy jelentkezési folyamatot különböző szerepkörökre, a riportertől a tervezőig. Rájöttünk, hogy a kiválasztás nem csak arról szól, hogy valaki a haverunk-e vagy sem. Meghirdetjük a felhívásokat, és tudatosan toborozunk embereket,” magyarázza Szonja. „Mindig új riporterek csatlakoznak. Az egyikük, egy kilencedikes diák – 16 éves – nemrég készítette el első riportját, és nagyon jól sikerült,” jegyzi meg Lőrinc.

„A generációnk hangja”

A csapat nem tekinti Balzac-ot munkahelynek, és nem is törekszik arra, hogy a következő nagy főáramú médiává váljon. Sokuknak még az sem biztos, hogy újságírói pályát választanak, és azok, akik végzik az iskolát, természetesen szünetet tarthatnak a végső vizsgákra való felkészülés miatt. „Azt akarjuk, hogy a fiatalabb generáció hangja maradjunk. Nem akarjuk, hogy az, ami Fidesz-szerűvé vált, velünk is megtörténjen,” mondja Lőrinc félmosollyal, utalva Magyarország legutóbbi kormányzó pártjának irónikus útjára. Eredetileg a Fiatal Demokraták Szövetsége szövetségként alapították, a Fidesz – és Orbán Viktor – a rendszerváltás idején, a 80-as évek végén-90-es évek elején, liberális, nyugatpárti fiatalok által vezetett pártként jelent meg.

Nem kapnak fizetést, és nem is tervezik bevezetni. „A Balzac elsősorban műhely és közösség. Nagyon különlegesnek tartom, hogy része vagyok,” magyarázza Lőrinc. „Ez a legjobb szakkör, még a jövőbeli egyetemi jelentkezéseknél is.” „A Balzac olyan emberekből áll, akik elkötelezettek és motiváltak,” teszi hozzá Szonja. A platform szakköri jellege abból is látszik, ahogyan a tagok tanítják egymást, és rugalmasan váltanak szerepkörök között. „Ha megkérdezek bárkit, hogy tanítson meg videóvágásra, mindig van, aki segít.” Egy fényképész rövid videókat szerkeszthet; egy riporter kamerázik.

Lőrinc hangsúlyozza, hogy a Balzac szlogenje – „A generációnk hangja” – nem azt jelenti, hogy csak fiatal közönséghez szeretnének szólni. Inkább az a céljuk, hogy a 15-25 évesek nézőpontjait szélesebb közönség elé tárják. És ez a hang egyre kritikusabbá vált a most levált rendszerrel szemben. A folyamatos közvélemény-kutatási adatok szerint a választásoknak erős generációs dimenziója volt: a 40 év alatti szavazók körében különösen erős volt az ellenzéki kihívó támogatottsága. A négy Balzac tagból három, akik részt vettek a beszélgetésben, jogosultak voltak szavazni, és a választásokat egyértelmű fordulópontnak tekintették – beleértve a döntéseket arról, hogy ők vagy társaik külföldön folytatják-e a felsőoktatást.

© Balzac

Újságírók, akik politikusokat üldöznek, márványba öntve

„Egész életünket a rezsimben töltöttük. Számunkra ez a norma,” mondja Lőrinc. „Természetesnek érzem, hogy politikusokat kell követnünk,” teszi hozzá Zsombor. „Furcsa, amikor valóban beengednek egy sajtótájékoztatóra, és kérdéseket tehetünk fel. Erről már beszéltünk – ez nem normális. Más országokban nem tolnak félre vagy szorítanak ki. És egy miniszter nem nyom egy telefont az arcodba, miközben kérdezel, csak azért, hogy mindent felvegyen, mert nem bíznak benned.”

A Balzac tagjai – akárcsak más független média képviselői – már szembesültek zaklatással, például egy szélsőjobboldali tartalomkészítőtől, és különösen a női riporterük gyakran találkozik szexista megjegyzésekkel. Bár a támogatói reakciók az utcán is gyakoriak. „Az utolsó tüntetésen, amikor azt mondtuk, hogy a Balzac képviseletében vagyunk, felismertek minket. A 20-30 év közötti korosztályban ez egyre gyakoribb,” jegyzi meg Zsombor. Az online reakciók hasonlóan változatosak, mivel életkoruk is befolyásolja, hogyan fogadják őket. „Különösen könnyű célpontok vagyunk, mert fiatalok vagyunk, de vannak előnyeink is,” mondja a rendezvényszervező és PR-vezető, Kenyeres Zoé.

„Az egyik legnagyobb pillanatunk ebből a dinamikából származik,” emlékszik Zsombor. Orbán Viktor arról ismert, hogy ritkán válaszol újságírói kérdésekre. Bár a közelmúlt kampányában gyakrabban megjelent, továbbra is kiválasztott médiumokat preferál. Egy alkalommal Weiner Dániel észrevett egy motoros konvojt a háza közelében, és kitartóan várta, hogy a miniszterelnök megjelenjen. „Orbán meglátott egy fiatal srácot egy mikrofonral az utcán, és nem vette komolyan. Aztán meglepődött, amikor Dániel tényleg feltette a kérdését.”

Ez még mindig újságírás?

A Balzac név több utalást is tartalmaz: egy Budapest Újlipótváros negyedében található utca nevét, ami Dani környékéhez kötődik, és a kedvelt földalatti hip-hop csoport – de egyben utal Honoré de Balzac francia íróra is. A csatorna még a bemutatkozó szövegében is megemlíti híres mondását: „Az újságírás, nézd csak, a modern társadalom vallása”. Ugyanakkor a csapat nyíltan foglalkozik azzal, mit jelent ma az újságírás, egy kérdéssel, amely a szakmát világszerte foglalkoztatja.

A csapat elismeri, hogy az elkötelezettségük a hosszabb, elemzőbb videóformátumok iránt valamelyest egy buborékban tartja őket. Ahelyett, hogy a rövid tartalmak gyors ciklusában versenyeznének, tudatosan a lassabb, mélyrehatóbb irányt választották – bár még keresik a megfelelő egyensúlyt.

Amikor megkérdezem, hogyan fogyasztják saját maguk a híreket, vagy terveznek-e inkább hagyományos, írott hírtartalmakat indítani, válaszaik a közös reflexió folyamatát tükrözik. „Ez egy összetett kérdés. A telefonok által generált dopaminfüggő szokásokhoz kötött, de ugyanakkor ahhoz is, hogy az emberek egyre inkább rövid videókat fogyasztanak cikkek helyett. Sokak számára ez a fő információforrás,” mondja Lőrinc. „Észrevettem, hogy főként nagy médiumok Instagram sztorijait görgetem végig, és címsorokat olvasok. A kérdés az, ez valóban hírfogyasztásnak számít-e,” teszi hozzá Zsombor.

© Balzac

„Alakítani kell, ha változást akarunk létrehozni. Ehhez kreatív ötleteink vannak,” mondja Szonja a jövőjükről. „Ideálisan mindkét irányt fenntartjuk,” teszi hozzá Zoé. Ő hangsúlyozza, hogy a Balzac célja, hogy erősítse a fiatalok közötti valódi társadalmi hálózatot. „Valami, ami igazán hiányzik – Magyarországon, de szerintem globálisan is – azok a terek, ahol az érdeklődési körük szerint hasonló emberek találkozhatnak és kapcsolódhatnak. Nagyon jó lenne, ha a Balzac ilyen tereket is teremtene.”

A 2026-os választások idején — © Balzac

Zoé Kenyeres — PR, közösségépítés
Zoé a Balzac-ban való részvételét már fiatalabb korában kezdte, testvére, Kristóf Kenyeres, aki egyik alapító is, révén. Kezdetben kritikus volt a csapat korai Instagram-bejegyzéseinek minőségével kapcsolatban, és azért csatlakozott, hogy segítse azok finomhangolását. Ma külső megkereséseket kezel, és szervezi a Balzac eseményeit – beleértve támogatópartikat és koncerteket – ezzel központi szerepet tölt be a közösség építésében és fenntartásában. Jelenleg egyetemista, különleges nevelést tanul.

Zsombor Peer — kamerás, fényképész, podcastkészítő
Zsombor két évvel ezelőtt csatlakozott a Balzac-hoz. Első videóját a társalapító és főszerkesztő, Dani Weiner készítette, Budapest Március a Halálért menetet rögzítve. „Együtt tanultunk olaszt. Akkor inkább így volt: ‘Dani, csatlakozhatok a Balzachoz?’ Fényképezés iránt érdeklődtem, de kiképeztek kamerásnak – arra nagyobb szükség volt.” Nemrég indította saját podcastját, Tröszt.

Szonja Kaucsek — designvezető
„A alapítók a legközelebbi barátaim, és nem volt senki, akinek erős vizuális érzéke lett volna, így ez természetes volt,” mondja Szonja, aki két éve csatlakozott, és a vizuális tervezésért felelős. Első nagy projektje a művészeti beszerzések gentrifikációját vizsgálta. A jövőben a nemzeti identitás, a magyar kulturális örökség és a kollektív emlékezet kérdései érdeklik. Az iskola és a Balzac mellett jelenleg egy EU-támogatású projektben vesz részt, amelyek e témákat érintik.

Lőrinc Zalavári — riporter
„A Balzac rajongója vagyok már a kezdetektől, amikor még a középiskolánk folyosóin mikrofonral rohangáltak,” mondja Lőrinc. 2024 körül csatlakozott a csapathoz, személyes kapcsolatok révén. Gyorsan a mély vízbe dobta őt: március 15-én – Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepén, amit általában kormányzati demonstrációk és ellenzéki tüntetések jellemeznek – egy olyan eseményt fedezett fel, amely politikailag jelentősnek bizonyult. Itt indította el elsőként a jövőbeli miniszterelnök, Péter Magyar mozgalmát.
„Nem gondoltuk, hogy ekkora lesz. A tapasztaltabb Balzac-ösök a kormányzati gyűlésre mentek, én pedig, mint az új, itt végeztem. Végül én voltam az első a magyar sajtóban, aki vele interjút készített azon a napon.” Riportja a tüntetésről, amely most közel 50 000 megtekintést ért el, a legnézettebbek közé tartozik a Balzacnál. Lőrinc tervezi, hogy jogi pályára lép, de egyetemi évei alatt külföldi nagy hírügynökségnél is elgondolkodik a csatlakozáson.

2026. május 5-én publikálva

A szerzőről:

Nora Balkanyi Budapesten élő újságíró, aki a kreatív ipart, médiát és kultúrát dolgozza fel; jelenleg szabadúszó szerkesztő a hvg.hu-nál, médiatudatosság trénerként és kulturális tartalomkezelőként; önkéntesként improvizációs zenével foglalkozó JazzaJ központban 2015 óta.